Gondolkodtak már azon, hogy mennyi és mennyi látnivaló van a közelünkben és keveset tudunk róla? Szerintünk ilyen a Duna Delta. Ismerjék meg!
A Duna, nagyság szerint Európa második legnagyobb folyama (a Volga után) a Fekete-erdőből ered, négy fővárost érintve tíz országon halad át míg végül a Fekete-tengerbe ömlik. Másodpercenként 6000 köbméter vizet szállít a tengerbe, emellett pedig évi 40 millió tonna hordalékot, amiből a Duna Delta született.
Jóllehet Hérodotosz szerint harmadfél évezrede a Duna még hétágú ostorhoz volt hasonlatos, mára a Duna három forrás, Breg, Brigach és Donau Quelle egyesüléséből született meg és Tulcea mellett ismét három fő ágra szakad: a Chilia-, Sulina- és Szent-György-ágra. A három forrásból felcseperedett folyam, mielőtt a Fekete-tenger vizébe ömlene, a világ egyik leglátványosabb és legérdekesebb vizes vidékét alkotja meg.
E három ág között sok mesterséges és természetes csatorna van, holtágak, lagúnák, tavak, nádasok, szigetek, tekervényes vízi utak hálózata teszi változatossá a vidéket. Erdők, lápok, homokdünék is megtalálhatók.
A három főág közötti szárazföldet természetesen számtalan mellékág aprózza, s ezt a hatalmas, lápos-nádas-homokos, rendkívül gazdag növény- és állatvilágot felvonultató területet nevezzük Duna-deltának.
Az északi, kanyargós Chilia-ág szállítja a Duna vízhozamának 60 százalékát, a középső Sulina-ág egyenes vonalú, s hajózhatóság érdekében medrét folyamatosan kotorják, mélyítik. Hossza 70 kilométer, s övé a vízhozam közel egyötöde. A Sfântul Gheorghe-ág délkeleti irányú, s hossza megközelíti a száz kilométert. A deltatorkolatnál találhatók a Sacalin-szigetek.
Éghajlata dominánsan kontinentális, amelyet a tenger mérséklő hatása befolyásol. Az éves átlaghőmérséklet 11 °C, az évi átlagos csapadék 400-500 mm. Átlagos tengerszintfeletti magassága csupán 52 cm és területének 20,5 %-a a tengerszint alatt fekszik. A deltavidék maihoz hasonlatos formájának kialakulását 8000-10000 évvel ezelőttre teszik.
A Delta romániai része 434.000 hektár, ehhez tartozik még a kb. 100.000 hektár ukrán részen található deltaterület. A Volga-delta után ez Európa második legnagyobb deltatorkolata, ahol a Duna és a tenger frigye kedvező feltételeket teremtett az élővilág számára. 1200 növény, fa és cserjefajta honos, 300 madárfaj él, 45 féle édesvízi hal tanyázik, és egy 2500 példányt számláló pelikán telep is megtalálható. Kontinensünk törpekárókatona-állományának 60 %-a, bizonyos gémfajoknak 50-70%-a itt él. A deltában a dalmát és a fehér pelikán is költ, s az európai fehérpelikán-állomány fele is itt él. A legnagyobb testű deltai hal a viza. A mediterrán, a mongol, a szibériai és a kínai állattartományok egyaránt képviseltetik magukat és a költöző madaraknak is egyik kedvelt pihenőhelye a delta: vonulási időszakban milliószám lepik el a mocsarakat és tavakat. Ritkábban ugyan, de fel-feltunnek a hatalmas termetu tengeri sasok és a magabiztosan vitorlázó halászsasok sziluettjei is.
A nádrengeteg szolgál végső menedékül néhány, a kihalás szélén álló fajnak, például a fekete sasnak és a vörösmellű libának.
Összegezve mintegy 1456 állatfaj lakja a Deltát. E fajgazdagság a nagyszámú, egymástól eltérő adottságú élőhelyeknek is köszönhető. Itt található Európa talán legnagyobb madárparadicsoma és a világ legnagyobb összefüggő nádrengetege: ennek területe eléri a 2700 négyzetkilométer, ahonnan a levágott, évi mintegy egymillió tonna nádat a Braila melletti cellulózkombinátban dolgozzák fel.
Az 1473 fajt számláló növényvilág szintén értékes. Főleg a különböző élőhelyek társulásainak életbetartása fontos feladat. Az ún. úszó szigetek zsombékos, sásos növényzete nagyszerű legelőhely az itt élő háziállatok számára.
A Duna-delta rendkívül színes etnikai képet mutat. A többségben élő románok mellett számos nép él itt sok évszázada egymás mellett a legnagyobb békességben: ukránok, lipovánok, haholok, törökök, cigányok, örmények, ruszinok, zsidók, görögök, magyarok. Az összlakosság eléri a 15000 főt. A fő megélhetést a hagyományos csónakokkal történő halászat jelenti.
A Duna a legolcsóbb áru- és személyszállítási útvonal, Európa fontos hajózási főútvonala. A torkolaton át (a Sulina-ágon), 170 km hosszan, egészen Braila-ig hajózhatnak a 7,3 m merülésű, akár 150 m hosszúságú tengeri hajók.
A Duna-delta Bioszféra Rezervátum 1990 augusztusában jött létre. A Rezervátum összterülete 580.000 hektár, ami Románia 2,5 %-ának felel meg. 1991-ben a Duna-delta a Világörökség része lett. (x)
